A havi nettó átlagkeresetből megvásárolható üzemanyag mennyisége 2025-ben a kétszeresére nőtt 2010-hez képest - állapítja meg az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt., az intézet szerint a védett ár kivezetésével, a piaci árak visszatérésével évekkel ezelőtti szintre ugrana az autósok terhe.

Az üzemanyagárak magyarországi megfizethetőségét 2010 és 2025 között elemző vizsgálatból kiderül az is, hogy az üzemanyagárak növekedése elmaradt az inflációtól: a benzin ára 76, a dízelé 88 százalékkal emelkedett, miközben a kumulált fogyasztói árindex 93 százalékos volt a KSH adatai alapján.

Az elemzés ugyanakkor rámutat: az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 5,7 százalékról 7,3 százalékra nőtt, így az árak változása erősebben hat a háztartások kiadásaira.

A gyakori hazai szabálymódosítások és a forint árfolyam nagy ingadozásai miatt az elmúlt években az olajárak és a hazai üzemanyagárak között gyenge volt a kapcsolat – fejtik ki az elemzők. A dollár-forint keresztárfolyam és az adótartalom változása azonban lényeges hatást gyakorolt az üzemanyagárakra. Példaként a 2022 és 2025 közötti időszakot hozták fel, amikor a csökkenő nemzetközi jegyzések ellenére is emelkedett a benzin és a dízel ára.

A keresetekhez viszonyítva ugyanakkor javult a megfizethetőség: míg 2010-ben egy átlagos havi nettó bér mintegy 400 liter üzemanyagra volt elegendő, 2025 végére átlagosan 815 literre emelkedett.

A márciusban bevezetett védett ár hatására tovább nőtt a megvásárolható mennyiség: egy átlagkeresetből 886 liter benzin vagy 857 liter dízel vásárolható.

A GKI jelezte: áprilisban az alacsonyabb áron vásárolt készletek kimerülhetnek, és ezután csak magasabb áron lehet azokat feltölteni; a növekvő költségeket azonban valamelyik piaci szereplőnek – így a Molnak – vagy a költségvetésnek kell állnia, mindaddig, amíg a hatósági ár érvényben van.

Számításaik szerint a piaci árak mellett a nettó átlagkeresetből megvásárolható benzin mennyisége 765 liter, a dízelé 677 liter lenne.